Skip to content
Nt.M. Samael Aun Weor: Gnózis - Pszichológia - Alkímia - Asztrológia - Meditáció - Kabbala
Az emberek el vannak bűvölve az élet megannyi dolgával. Az emberek azért feledkeznek meg magukról, mert el vannak bűvölve. Az emberek álmodva élnek és halnak.
VOPUS | Gnózis arrow Misztika|Vallás arrow Buddha tanításai

Buddha tanításai

Nyomtatás E-mail
Írta: VOPUS   
Buddha - Megvilágosodás - Négy Nemes Igazság

Buddhának lenni azt jelenti, elérni a „Megvilágosodás” állapotát. Sziddhártha Gautama elérte a megvilágosodást azután a dicsőséges éjszaka után, ami után legyőzte Márát, és az elméjét a 4 méreg megsemmisítése felé irányította, teljesen megszabadulva a paráznaság mérgétől, az élet szeretetének mérgétől (a ragaszkodástól), a hazugság mérgétől (a becsapás, a babona), és a tudatlanságétól (a négy szent igazság nem ismerésétől).

Gautamának a megvilágosodáshoz vezető folyamatát már ismerjük: A kényelmekről való lemondás, melyek úgy most, mint azokban az időkben, lekötve és elaltatva tartanak minket, mindig csak automatákként működve, az örömtől a szenvedés felé haladva, az élvezettől a fájdalom felé, a bölcsőtől a sír felé. A halálból az életbe való visszatérésig nem lépünk ki soha a születések és halálok fárasztó kerekéből, Szamszára kerekéből. Ő elhatározta, hogy kilép, és azt is, hogy megtanítja másoknak, hogyan lépjenek ki belőle. Felfedezte, hogy az, ami minket ide köt, ehhez az élethez, azok a vágyak, amiket a sokfajta aggregátumok keltenek, amelyeket önmagunkban hordunk. Csakis ezeket az aggregátumokat eldobva sikerülhet eljutnunk a nyugodt szív áldásához.

»Elengedhetetlen ezen aggregátumok megértését elérni a pszichénk megvilágosításához«.

A psziché a fizikai testünknek a lelki része, ahová összegyűlnek, lassanként a vágyaink, furcsa entitásokat formálván, amik, mint rossz fiaink, folytonosan élelmet igényelnek, ahhoz, hogy megéljenek, felserkentvén ezáltal, hogy elfogyasszuk magukat a rossz tetteket, amiket első percben eszünkbe jutott megtenni.

Buddha látta ahogyan ugyanazokat a tetteket egyre ismételjük, élet élet után,  önmagunkat saját rossz tetteink által börtönözve be. Mindezt anélkül tesszük, hogy fel tudnánk fogni a Lény igazi boldogságát, amely egy ember normális állapota, amikor eggyé vált a benső Buddhájával.

Úgyszintén tudjuk, ahhoz, hogy felébredjünk, a középúton kell megmaradjunk.

Sem élvezet, sem fájdalom, sem egy nagy öröm, sem egy nagy szomorúság … Mindig egyensúlyban. Ez, lassanként, megad egy egészséges és harmonikus elmét amely képes arra, hogy megértse a teljes egoista árnyat, egészen az elme legeldugottabb sötét sarkáig.

Buddha mindig azt mondta: »Keressétek a megvilágosulást, és a többit megkapjátok ráadásnak«.

Amint láttuk, a legnagyobb ellensége a megvilágosulásnak, az Én … Az Én, ez a fatális csomó a lét folyamában, az élet szabad mozgásában.

Ha egyszer feloldottuk az Ént, vagy a pszichológiai aggregátumokat, ahogyan a tibetiek nevezik, lehetőség nyílik percről percre élni, és megtapasztalni a Valóságot.

A Buddhizmusban alapvető az, amit ők a négy szent igazságnak neveznek.

A NÉGY NEMES IGAZSÁG

Négy nemes igazásg- Buddha

Az Első Nemes Igazság az, hogy létezik a szenvedés, a betegség szenvedés, a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a halál szenvedés, a fájdalom és a kétségbe esés szenvedés, a kellemetlenséggel való kontaktus szenvedés, a beteljesületlen vágy szenvedés, az elme öt aggregátuma és a test, amely vágyakat ébreszt, mind szenvedések.

A Második Nemes Igazság az, hogy a szenvedés a vágyakból ered, ami az újjászületéseket okozza, és ezeket kíséri az érzéki öröm, a beteljesülést keresve, ezen a fizikai téren, és a másvilágon, az élvezetek hajhászásában, az újraszületésben, a megsemmisülésben.

A Harmadik Nemes Igazság az, hogy a szenvedés megszűnése, a vágy valódi hiánya, a teljes megsemmisítése ennek az élvhajhászásnak, ennek a megszületési vágynak, ennek a megszűnési vágynak, megszüntetni ennek a vágynak a befogadását okozza a fájdalom megszűnését.

A Negyedik Nemes Igazság az út, amely elvezet a szenvedés elhagyásához és megszűnéséhez, az út amely elvezet Márá kiűzéséhez és a Lény Végső Igazságának megtekintéséhez, és ennek következményeként a Legfelsőbb Határtalan Boldogsághoz.

Ez az út, Buddha szerint, nyolcrétű volt, a Nemes Nyolcrétű Ösvénynek lett elnevezve.

Ezt a nemes nyolcrétű ösvényt a maga nyolc pontjában kell végig járni, anélkül hogy egyet is elhanyagolnánk, csakis így változhat valaki Buddhává:

  1. HELYES SZEMLÉLET.
    A valóságnak megfelelően látni, miként létezik szenvedés, ennek az okát, a megszűnését, és a megszűnéséhez vezető utat.
  2. HELYES GONDOLAT.
    Szenzualitástól, rossz akarattól és durvaságtól mentes gondolat.
  3. HELYES BESZÉD.
    Hazugság, rágalmazás, durva beszéd és fecsegés elkerülése a beszédben.
  4. HELYES CSELEKVÉS.
    Gyilkosságot, lopást, házasságtörést, hazugságot és kártevést elkerülő magaviselet.
  5. HELYES ÉLETMÓD.
    Amikor a tanonc kerüli a romlott kereskedelmet (jóslás, kamatok, harci eszközök, élőlények, fertőző anyagok és mérgek),és kenyerét helyes és becsületes módon keresi.
  6. HELYES ERŐFESZÍTÉS.
    Az helyes erőfeszítéssel meggátoljuk a negatív gondolatokat és fejlesztjük a pozitívakat.
  7. HELYES ÉBERSÉG.
    Amikor a tanonc éberen él, és tudja, hogy a test, az érzelmek és a gondolatok mulandóak, és alá vannak vetve az elmúlásnak.
  8. HELYES ELMÉLYEDÉS.
    Az elme fókuszálása, légzésgyakorlatok és különleges meditációk által.

A Buddhák csak az utat tanították. Mi magunk kell megtennünk az erőfeszítéseket.

Kerülni az erkölcsi sértéseket, jót tenni, és megtisztítani a saját szívünket: ez minden Buddha tanítása.

A Négy Nemes Igazságon való elmélkedés után, és az úton, amely oda visz, Buddha megmondja A SZÜNTELEN VISSZATÉRÉS 12 OKÁT, a szenvedés eredetét, vagy a magyarázatát annak, hogy miért születünk újra meg újra, ebben vagy más fajban.

Nemes Nyolcrétű Ösvény- Buddha
  1. Létezik a tudatlanság.
  2. A tudatlanság meghatározza a mentális formákat.
  3. A mentális formák meghatározzák a tudatot.
  4. A tudat meghatározza az elmét és a testet.
  5. Az elme és a test meghatározzák az érzékeket.
  6. Az érzékek meghatározza a kapcsolatokat.
  7. A kapcsolatok meghatározzák az érzeteket.
  8. Az érzetek meghatározzák a vágyat.
  9. A vágy meghatározza a ragaszkodást.
  10. A ragaszkodás meghatározza a Lényhez való eljutást.
  11. A Lényhez való eljutás meghatározza az újraszületést.
  12. Az újraszületés meghatározza a pusztulást és a halált, és úgyszintén a szenvedést, az önsajnálatot, a fájdalmat és a reménytelenséget.

Ahhoz, hogy megértsük az örökös visszatérés tizenkét okának a mély jelentését, a minden idők gnózisához kell fordulni.

Tudnunk kell, hogy az utolsó láncszem a tudatlanság.

A tudatlanság az ismeret ellenkező oldala, és kétségen kívüli, hogy az ismeret maga a Gnózis, a Gnózis a láng lángja, mellyel megvilágíthatjuk akár a legelrejtettebb sarkát is az univerzumnak, a Gnózis az emésztő tűz, amely elemészt minden tudatlanságot, és képes átnyújtani a Tudatnak a Végső Igazságot és a teljes megszabadulást Szamszára Kerekének minden béklyójától.

Úgy ahogyan Sákjamuni látta, mi szenvedéseink okának az eredete, az nagyrészt megfelel az univerzum különböző szefiroti régióinak; és lássuk, hogy miképpen is:

  1. Létezik a Tudatlanság.
    Az Abszolútból kiáramló szűz szikra nem Önmegvalósított és Ön-Tudatos, emiatt tapasztalatot kell szerezzen, és folyamatosan kettőződnie kell, síkról síkra haladva a következő felé.
  2. A tudatlanság meghatározza a mentális formákat.
    Hermész Triszmegisztosz mondja: „Minden az elme, az Univerzum mentális.” ezek szerint, a Monádnak, vagy a Szűz Szikrának a következő kettőződéseit már meghatározza a tudatlanság, és az univerzumról, amely körülvesz minket, szubjektív nézete van.

Folytatjuk...

A négy igazásg - Buddha tanításai
 
< Buddha élete   Nagyhét- A tavaszi napéjegyenlőség hagyománya >