Skip to content
Nt.M. Samael Aun Weor: Gnózis - Pszichológia - Alkímia - Asztrológia - Meditáció - Kabbala
A vágy képe az elmében van.
VOPUS | Gnózis arrow Gyakorlati Gnózis, Meditáció arrow A Meditáció tudományos módszere

A Meditáció tudományos módszere

Nyomtatás E-mail
Írta: VOPUS   

A szegény, tévesen embernek nevezett intellektuális állatnak lendületre, bátorításra van szüksége, kell neki valami, ami lelkesítse a harcban, ösztönözze az önmagán való munkára. Tudom, hogy a szegény intellektuális állat, természetéből fakadóan gyenge és teljesen hátrányos helyzetű; az Egó különösen erős, a személyiség pedig nagyon gyenge; ha így hagyjuk, még járni is alig képes. Szüksége van valamire, ami lelkesíti a munkában, benső támaszra van szüksége. Ez pedig csak a MEDITÁCIÓ által érhető el…

A meditáció módszere - a pillanatnyiság elve

Mindenek előtt, meg kell tanulnunk pillanatról pillanatra élni; minden pillanatot ki kell tudnunk használni, ne mérjük a pillanatot. A pillanatnyiság a gnosztikusok jellemzője. Mi szeretjük a pillanatnyiság tanát.

Egy alkalommal Nansen Mestert megkérdezték:

- Mi a TAO?
- A mindennapi élet!
- Mit tehetnék, hogy összhangban éljek vele?
- Ha összhangban próbálsz élni vele, elszalad tőled. Ne te próbáld ezt az éneket énekelni, hagyd, hogy ő énekeljen. Talán a kellemetlen csuklás egyedül jön?

Emlékezzenek erre a mondatra: „A Gnózis a tettekben él, az absztrakciókban hervad, és a gondolatokban nehéz rátalálni, legyenek azok bár a legnemesebbek is”.

Bokujo Mestert így kérdezték:

- Minden nap fel kell öltözni és táplálkozni? Hogyan szabadulhatunk meg ezektől?
A Mester így válaszolt:
- Eszünk, és felöltözünk…
- Nem értem – mondta a tanítvány.
- Akkor öltözz fel és egyél – mondta a mester.

Pontosan ez az ellentétektől szabad cselekvés. Eszünk? Öltözünk? Miért csinálnánk ebből ügyet? Miért is gondolunk más dolgokra, miközben eszünk és öltözünk?

Ha eszel, egyél, és ha öltözöl, öltözz, és ha az utcán sétálsz, menj, menj, de ne gondolj más dolgokra, tedd csak azt, amit csinálsz, ne menekülj el az elől, amit teszel, ne menekülj a tények elől, ne töltsd meg azokat jelentéssel, szimbólumokkal, szónoklatokkal és figyelmeztetésekkel. Élj allegóriák nélkül, és élj minden pillanatban nyitott elmével.

Az elmének ez a folyamatos feszültsége, az ilyen folyamatos feszültség vezet el a tudat felébredéséhez. Ha eszünk és az ügyleteinkre gondolunk, világos, hogy álmodunk. Ha egy gépkocsit vezetünk és a menyasszonyunkra gondolunk, logikus, hogy nem vagyunk éberek, álmodunk. Ha dolgozunk, és közben a kománkra, a barátunkra, testvérünkre stb. gondolunk, világos, hogy álmodunk.

Rettentő erőfeszítésre és éber állapotra van szükségünk másodpercről másodpercre, pillanatról pillanatra, hogy ne zuhanjunk álomba. Elég egy perc óvatlanság, és az elme már valamire gondolva álmodozik, különféle dolgokra gondol a munkahelyről, vagy arról a dologról, ami éppen akkor történik.

A MÓDSZER

Az elme és a meditáció

Amikor a meditációt gyakoroljuk, az elménket ostromolja a rengeteg emlék, vágy, szenvedély, érdeklődés stb.

El kell kerülnünk a figyelem és az elszórakozás közti konfliktust. Konfliktus van a figyelem és az elszórakozás között, amikor az elme ezen ostromlóival harcolunk. Az Én ezen mentális ostromlók kivetítője. Ahol konfliktus van, ott nincs hallgatás, nincs csend.

Az ön-megfigyelés és a megértés által kell megszüntetnünk a kivetítőt. Vizsgáljanak meg minden képet, minden emléket, minden gondolatot, amely az elmébe kerül. Emlékezzenek arra, hogy minden gondolatnak két pólusa van: pozitív és negatív.

A bejárat és a kijárat ugyanannak a dolognak két oldala. A konyha és a mosdó, a magas és az alacsony, a kellemes és a kellemetlen stb., mindig ugyanannak a dolognak a két oldala.

Vizsgálják meg az elmébe jutó összes mentális forma két pólusát. Emlékezzenek, hogy csakis a polaritások tanulmányozása által érhető el a szintézis.

Bármely mentális formát el lehet távolítani a szintézis segítségével.

Példa: Egy menyecske emléke rohan meg minket. Szép? Gondoljunk arra, hogy a szépség a csúnyaság ellentéte, és ha fiatalkorában szép, akkor öregkorában csúnya lesz. Szintézis: Nem érdemes gondolnunk rá, csak illúzió, egy virág, amely óhatatlanul elhervad. Indiában, ennek az ön-megfigyelésnek és a pszichénk tanulmányozásénak a neve pontosan Pratyâhâra.

Különös gondolataink egymásutáni sorai át kell haladjanak az elménk terén, azonban anélkül, hogy bármiféle nyomot is hagynának. A gondolatok kivetítésének végtelen felvonultatása végül kifárasztja az Ént, és az elme akkor elhallgat, csendben marad.

Egy nagy, önmegvalósított Mester mondta: „Csakis akkor, amikor a kivetítő, vagyis az Én, teljesen hiányzik, akkor lép fel a csend, amely nem az elme terméke. Ez a csend kifogyhatatlan, nem az időhöz tartozik, mérhetetlen és csakis általa jelenik meg az ami van”.

A teljes módszer két alapelvbe foglalható össze:

  1. Mély elmélkedés.
  2. Rettentő nyugalom.

DERŰS ELMÉLKEDÉS

Derűs elmélkedés, megvilágosodás- a meditáció módszere

Derűs elmélkedésre van szükségünk, ha valóban el akarjuk érni az elme tökéletes hallgatását és csendjét.

Mindazonáltal világos, hogy meg kell értenünk, hogy a tiszta gnoszticizmusban a derű és az elmélkedés kifejezéseknek jóval mélyebb jelentéstartalmuk van, és végső soron különleges jelentésükben kell értelmezni őket.

A derűsség érzete túlmutat azon, amit általában a nyugalom és a csend alatt értünk, egy felülmúlhatatlan érzést von maga után, amely túl van a gondolatokon, vágyakon, ellentéteken és szavakon; a világ lármáján túlmutató állapotot jelöl.

Ahogyan az elmélkedés érzése is jóval túl van azon, amit általában egy feladaton vagy gondolaton való töprengés alatt értünk. Nem a mentális tevékenységről van szó, vagy a töprengő gondolkodásról, hanem egyféle objektív, világos és reflexív tudatról, amely saját tapasztalataiban mindig megvilágosodott.

Ezért pedig a „derű” a nem-gondolkodás derűjét jelenti, az „elmélkedés” pedig az erőteljes és tiszta tudatot. „A derűs elmélkedés tiszta tudatot jelent a nem-gondolkodás csendjében”.

Amikor a tökéletes derű uralkodik, akkor érjük el a valódi, mély megvilágosodást.

KÖVETENDŐ LÉPÉSEK

Az elme a meditációban

Most pedig kiegészítjük a Meditáció módszerét azon lépésekkel, amelyeket a Mester ad meg nekünk a Meditáció tíz lépésében. A sorrend nem pontosan ez, de az egyetlen feladat csupán minden egyes szabályt a megfelelő didaktikai sorrendben alkalmazni.

Bármely komoly tanulónak, aki el szeretne mélyülni az Ön-Megismerés terén, értékelnie, becsülnie kell ezeket a szabályokat, és felelősen kell gyakorolnia őket, ez, tehát, az egyetlen módja, hogy megtanuljunk meditálni.

ELSŐ LÉPÉS:

A teljes test tökéletes ellazítása. Elengedhetetlen megtanulnunk ellazítani a testet a Meditációhoz; egyetlen izomban sem szabad feszültségnek lennie.

Elengedhetetlenül szükséges dolog csukott fizikai szemekkel gyakorolni, hogy elkerüljük a külső, szenzuális érzeteket. Sürgető eltávolítani a mély, belső meditáció ideje alatt a külső, szenzuális érzeteket.

MÁSODIK LÉPÉS:

Teljesen tudatosítanunk kell a lelkiállapotunkat bármely gondolat megjelenésével szemben.

A Samadhi alapelve, élő alapja az előzetes introspektív önismeret. Elengedhetetlen a mély meditáció alatt befelé fordulni. A lelkiállapotunk mély megismerésével kell kezdenünk, mielőtt még az értelemben bármiféle mentális forma megjelenhetne.

Sürgető megértenünk, hogy az elmében bármely gondolat megjelenését mindig fájdalom vagy élvezet előzi meg, öröm vagy szomorúság, valami kellemes vagy kellemetlen stb.

HARMADIK LÉPÉS:

Derűs megfigyelés. Derűsen kell figyelnünk a saját elménket; teljes figyelmet kell szentelnünk bármely mentális formának, amely megjelenik az elme képernyőjén. „Meg kell próbálnunk szüntelenül figyelni az elmét”.

NEGYEDIK LÉPÉS:

Egy Koan mantrázása. Az elmének befogadó, teljes, egész, tökéletes, nyugodt és mély pszichológiai állapotot kell elérnie.

A Koan Mantrázásának céljai:

  • a) Összekötni világegyetemünk belsőjében a mantrák vagy Koan-ok mágikus erőit.
  • b) A Tudat felébresztése.
  • c) Nagyfeszültségű krisztusi atomok benső felhalmozása.

A Mantrák és Koan-ok, avagy olyan szólamok által, amelyek felbontják az elmét, egységesen befogadó állapot érhető el.

ÖTÖDIK LÉPÉS:

Pszichoanalízis. Megvizsgálni, ellenőrizni, kutatni a gyökerét, eredetét, kiváltóját, alapját vagy alapvető okát minden gondolatnak, emléknek, érzelemnek, érzésnek, érzületnek, képnek, vágynak stb., amilyen mértékben azok megjelennek az elmében.

Ebben a szakaszban bölcsen kell elegyítenünk a meditációt az alvással. Sürgető az alvást akaratunk szerint kiváltani és szabályozni. Az alvásnak a meditációval való elegyítéséből jelenik meg az, amit Megvilágosodásnak neveznek.

Ezáltal sikerülhet behatolni az elme legrejtettebb szintjeire, megismerni a gondolatok, érzések és tettek benső mozgatórugóit.

LÉNYEGES AJÁNLÁSOK

A meditáció módszere
  1. Folytonos célokra van szükség a meditáció módszerében, állhatatosságra, szilárdságra, állandóságra, kitartásra. A szétszórt, csapodár, ingatag, könnyed személyek sohasem érhetik el azt, ami az Extázis, a Satori, a Samadhi.
  2. Kívánatos, érdekünkben álló volna látogatni, amikor csak lehetséges, a meditációs termeket (gnosztikus Lumisziálok). Nyilvánvaló, hogy a meditáció tudományos módszerét lehet gyakorolni egyedül, elszigetelten is, de megfelelő affinitású személyek csoportjával is.

SZÜKSÉGLETEK A MINDENNAPI ÉLETBEN

  1. Meg kell próbálnunk pillanatról pillanatra visszaemlékezni, visszaidézni a mindennapi élet folyamában a „szemlélődés érzetét”. A saját elménk kémjeivé kell változnunk. Cselekvés közben, pillanatról pillanatra meg kell figyeljük azt.
  2. Sürgető, kénytelenül szükséges a saját elménk kémjeivé alakulnunk bármely nyugtalan, zaklatott tevékenységben; legalább egy pillanatra meg kell állnunk, hogy megfigyeljük. Az Esszenciának meg kell szabadulnia a testtől, az érzelmi megnyilvánulásoktól és az elmétől; nyilvánvaló, közismert, látható, hogy függetlenné válva, megszabadulva az értelemtől, megszabadulunk minden mástól is.
A pillanatnyiság tana - Meditáció
A Meditáció tudományos módszere 
 
< Az Elme és a Meditáció   Hogyan lesz eredményes a meditációnk? >